A brit kormány, adatai szerint az összes áru 95%-a hajón érkezik az Egyesült Királyságba.
A kompjegyárak emelkedése ezért 2024-től kezdve jelentős mértékben korlátozza az ellátólánc tagjainak árréseit.
Mivel a változás olyan időszakban érkezik, amikor a gazdaság már amúgy is küzd az infláció és a megélhetési válság nyomásával, a vállalatoknak fel kell készülniük a kompjegyáremelkedés hatásaira.
Cégünk ügyvezető igazgatóját, Alex McDonaldot kérdeztük arról, hogy milyen változások várhatók a következő néhány évben.
Üdvözlöm, Alex! Mit tud elmondani nekünk az új „szénadóról”?
A hajó egy kilométerre kivetített rakománytonnánkénti CO2-kibocsátása alapján számítják ki. Az új adónemet az Európai Unió vezeti be az úgynevezett Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer (ETS) keretein belül, melynek következtében a kompüzemeltetőknek úgynevezett kibocsátási egységeket kell vásárolniuk szén-dioxid-kibocsátásuk lefedésére.
Az első évben kibocsátásuk 40%-ára kell kibocsátási egységeket beszerezniük, majd 2025-ben már a 70%-ára, végül pedig 2026-ban a teljes mennyiségre. Fontos megjegyezni, hogy mivel az üzemeltetőknek az elmúlt három évben be kellett jelenteniük ebben a formában a károsanyag-kibocsátásukat, már ki lehet deríteni, hogy mennyi CO2/t/km-t generálnak a szállítmányaik.
Miért vezetik be most az új rendszert?
A hajózás (annak ellenére, hogy az áruszállítás egyik legkörnyezetkímélőbb módja) még mindig a világ teljes üvegházgáz-kibocsátásának 3%-áért felelős. Az Európai Unió e kibocsátás csökkentése és a hajóüzemeltetők környezetbarátabb beruházásainak ösztönzése érdekében 2024-ben bevezeti a kibocsátás-kereskedelmi rendszert (ETS). Ezek a beruházások, a szén-dioxid-kibocsátás árával együtt, a kompüzemeltetők költségeinek növekedését eredményezik majd, akik ezt a költséget áthárítják az ügyfelekre.
Tehát a cégeknek többek kell majd fizetniük a szállításért Nagy-Britanniában és az Európai Unióban. El lehet kerülni valahogyan az új adót?
A lehetőség megvan rá, mivel az adót a szén-dioxid-kibocsátásra vetik ki. Azok az üzemeltetők, akiknek sikerül visszaszorítaniuk a szén alapú üzemanyagok felhasználását, csökkenthetik a „szén-dioxid-kibocsátási egységek” mennyiségét, amit meg kell vásárolniuk.
Néhány üzemeltető már végre is hajtotta az alternatív üzemanyagokra történő átállást. A Brittany Ferries legújabb hajói például LPG-vel üzemelnek, amivel 25%-kal csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás. Ezzel párhuzamosan a Scandlines Törökországban építtet néhány 100%-ban akkumulátorral meghajtott hajót. A DFDS és a Stena Line is akkumulátor meghajtású kompok fejlesztésén dolgozik, és a Stena Line nemrég rendelt metanolüzemű hajókat Heysham – Belfast útvonalára.
Ez azonban nem fogja teljesen megakadályozni a szállítási lehetőségeket igénybe vevő cégek költségeinek emelkedését, mert ezeknek a hajóüzemeltetőknek valahogyan vissza kell hozniuk ezeknek a nagy tőkét igénylő beruházásoknak a költségeit.
Minden kompútvonalat érinteni fog a változás?
Nem. Az adó az Európai Unióba tartó és az onnan kivezető útvonalakra vonatkozik, tehát a Nagy-Britannia és Nicaragua közötti útvonal és a brit belföldi útvonalak nem
esnek majd az új rendszer hatálya alá. Ez az észak-írországi útvonalak forgalmának még további növekedéséhez is vezethet.
A teljes költség az áruszállításra fog hárulni?
Ez jó kérdés: a költségeket az egyes kompüzemeltetőknek kell viselniük, akik tetszés szerint eldönthetik, hogyan hárítják át azt az ügyfeleikre. A RoPax (áru- és személyszállító) hajók üzemeltetői közül néhányan azt is választhatják, hogy az áruszállítók mellett a turistáknak is felárat számít fel.
A jó hajókihasználás azt jelenti, hogy a költség több szállítmány között oszlik meg. A kevésbé népszerű útvonalakat tehát valószínűleg kedvezőtlenül érinti majd a változás, különösen akkor, ha régebbi tonnatartalommal üzemelnek, ami több üzemanyag felhasználásával jár. Elképzelhető, hogy a menetrend módosításával hosszabb átkelési időt szabnak meg (ugyanis a tehergépkocsikhoz hasonlóan a hajók is sokkal több üzemanyagot használnak fel nagyobb sebesség mellett). Néhány üzemeltető, köztük a Seatruck Ferries már kísérletezik ezzel a lehetőséggel.
Milyen tanácsot adna a vállalatoknak?
Az üzemeltetők várhatóan a 3. negyedévben vagy a 4. negyedév elején fogják kiadni részletesebb költségbecsléseiket.
A Stena Line például létrehozott egy úgynevezett „árnyék ETS” felárat, hogy a jövőbeli szénadó becsült havi költségének megadásával segítsen leegyszerűsíteni az átállást. Ezt havonta frissítik, és a Stena Line honlapján érhető el.
Ezeket a költségeket ugyan csak 2024-től vezetik be, de most kell tanácsokkal ellátni ügyfeleket, hogy felkészítsük őket a változásokra!
Most, hogy a Brexit adminisztratív költségeinek és a SECA kén pótdíj (2015. és 2020.) terhei után a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) hajózásra vonatkozó szénadója fog többletköltségeket róni a szállítmányozási iparágra, feltétlenül tisztában kell lenni ezekkel a változásokkal.
A Freightlinknél mindig azon dolgozunk, hogy a legköltséghatékonyabb és legfenntarthatóbb útvonalakat találjuk meg ügyfeleinknek szállításaikhoz.
Munkatársaink továbbra is figyelik a közeledő módosításokkal kapcsolatos fejleményeket, és amint megtudunk valami újdonságot, azonnal tájékoztatjuk Önöket.
Az automatikus hírekért és értesítésekér iratkozzon fel levelezőlistánkra.