Ma már teljesen hétköznapi szokásnak mondható, hogy (kis)teherautóinkkal szállunk komphajóra, de vajon hányan gondolkodunk el azon, hogyan is került oda az a és a kisteherautók rakományait felszálltuk, de gondolkoztál már arra, hogy ez a hajó odaérkezett?

Időtlen idők óta létezik hajóépítés, ám az is igaz, hogy napjaink korszerű hajóinak építése fényévekre van a valamikori, deszkából és kötélből összeállított tutajoktól. A komphajók hajógyárakban épülnek, szakavatott mesteremberek, azaz tengerészeti műszaki szakemberek építik őket, és szinte teljes mértékben hegesztett acélból készülnek.

Hajóépítés a háború idején

A modern hajógyártást a második világháború idején forradalmasították, amikor a hajók iránti kereslet olyan nagy volt, hogy az építési módszereket teljes mértékben meg kellett újítani. Például a háborút megelőzően az Egyesült Államok tizenöt év alatt mindössze két teherhajót épített. 1942-re azonban az átlagos nyolc hónapig tartó hajópítési időtartam néhány hétre vagy akár néhány napra csökkent le, ez pedig a gyártósor és az előre gyártott, moduláris szakaszok bevezetésének volt köszönhető, amelyeket a telephelyeken kívül építettek, majd szállítottak a hajógyártás helyszínére. Ez aztán a viszonylag szakképzetlen munkások számára is lehetővé tette azt, hogy villámgyorsan építsenek hajókat, amelyek száma évente akár a néhány ezret is elérte.

A modern hajógyártás

A modern hajógyártás a második világháború tömeggyártású rendszereihez hasonló módszereket alkalmaz, vagyis a hajók többségét előre elkészített elemekből állítják össze. Ez az úgynevezett "blokk építés" technika. Az új technológiák lehetővé teszik azt, hogy az egyes hajórészek már előzetesen beépített berendezésekkel (pl. vízvezetékkel, elektromos vezetékekkel és egyéb alkatrészekkel) legyenek ellátva mire a helyszínre érkeznek, és így az összeszereléshez szükséges erőfeszítés mimimálisra csökken a hajótestet összehegesztésénél. Ez a korszerű hajóépítési technika világszerte elterjedt, és egy új, napjainkra már nélkülözhetetlen közlekedési módszert kínál az új országokba és piacokra való belépéshez.

A világ hajóépítői

Bár a nagyméretű hajóépítés Nyugat-Európából ered, néhány európai hajógyártó volt az első, akit az 1960-as években ázsiai versenytársak előztek meg. Ázsia olcsóbb megoldásokat kínált és sokkal szorosabb gyártási határidőkkel. 2007 és 2011 között az iparágban dolgozó alkalmazottak száma 150.000-ről 115.000-re csökkent, és ez a szám aztán rohamosan esett.

A hajógyártás mindig is vonzó iparág volt a fejlődő országok számára. Az 1950-es és 60-as évek piacát Japán uralta: alacsony költségű megoldásokat nyújtott ipari hírnevének újjáépítése érdekében. A 70-es években Dél-Korea csatlakozott az iparághoz. Napjainkban Kína uralja a hajózási iparágat: a megbízási szerződések 35%-át bonyolítja le az olyan hajógyárakkal, mint a Jinling vagy a Yantai CIMC Raffles. Ez olyan komphajó üzemeltetőket is magában foglal, akik jelenleg bővítik flottáikat, mint például a DFDS és a Stena Line. A 2008-2010-es pénzügyi válságot követően, Dél-Koreát megelőzve, Kína került a hatékony és alacsony költségű hajógyártás élére.

Európának továbbra is sikeres a hajógyártó ipara, erre pedig jó példa a Flensburger Schiffbau-Gesellschaft, amely nemrég építette az Irish Ferries W.B. Yeats ro-pax komphajóját, vagy A Cammell Laird, amely jelenleg a Red Funnel-nek épít egy új komphajót. Továbbá a skóciai Ferguson Marine is dolgozik az új MV Glen Sannox-on a Caledonian MacBrayne-nek.

Nos, ha legközelebb egy Dover-ből induló komphajót lát, vagy Liverpool kikötőjéb várja a beszállást, nagy a valószínűsége annak, hogy a hajót Kínában, Németországban, Skóciában vagy Liverpoolban hegesztették össze.